A hónap dolgozói...
Mondhatnám azt is a régi szlogennel: akikre büszkék vagyunk, ha nem lennék annyira haragban ezzel a kifejezéssel. Szóval ők, ezek a kis paradicsompalánták nálam most a hónap dolgozói. Január közepén már nem bírtam magammal és az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a hagyománnyal szemben, több héttel korábban elvetettem a magokat, mert tavaly ősszel is a paradicsom nagy része éretlen maradt. Talán az éghajlatváltozás miatt is korábban jön a napos, meleg idő, talán csak a türelmetlenség okán, talán mert ezek a kis növénykék fontos feladatot kapnak majd az ökogyülekezeti munkában. Ha elég nagyok lesznek már, a gyülekezetbe viszem őket, hogy kedvcsináló ajándékul szolgáljanak a kertészkedéssel még csak kacérkodó testvéreim számára. Anyukájuk a tavalyi palánta is ajándék volt számomra egy idősebb hölgytől, aki tán még Erdélyből hozta magával az ős-ős példányt. Húsos, édes, boltban seholsem kapható, hatalmas gyümölcsöket érlelt, remélem leszármazottai sem lesznek mások. Papírhengerekbe töltöttem a földet, hogy a kiültetésnél könnyű dolgunk legyen és a gyökerek ne sérüljenek. A neten olvastam, hogy mikor megnőttek, az alsó leveleiket lecsipkedve, érdemes mélyen a földbe temetni őket, hogy csak a felső két levél maradjon szabadon. Így a betemetett száron is gyökereket ereszt és sokkal erősebb lesz. Kiültetésnél gondoskodni kell a "jószomszédi viszonyokról" is. Permetezés helyett a megfelelő növénytársításokkal is lehet kártevők ellen védekezni. A tapasztaltabb kertészek dughagymákat és karalábét ültetnek a tövek közé, s ezt az idén már én is kipróbálom. Az lenne az igazi, ha a gyülekezetben sokan kedvet kapnának, aztán együtt kísérleteznénk ki a legjobb megoldásokat. A hónap dolgozói egyelőre kíváncsian kukucskálnak az ablakból és velem együtt már alig várják a tavaszt. És ti mit terveztek?
