Bevezetés:
Az
aquaponia egy olyan alternatív élelmiszer előállítási technológia,
amelynek segítségével vegyszermentes módon zöldség és fehérje (hal)
termelhető olyan területeken is, ahol kevés a csapadék és rossz
minőségű, vagy kevés a művelhető talaj. A rendszer lényege, hogy egy
tartályrendszeren belül, folyamatos vízáramlást biztosítanak halak és
kavics- vagy agyaggranulátumágyon termesztett növények között. A halak
vízben oldódó ürülékét a granulátum felületén elszaporodó baktériumok
alakítják át a növények számára hasznosítható vegyületekké. A rendszer
hatékonysága a különböző elemek közötti arány és egyensúly függvénye.
Az aquaponia működési elve a természetben megtalálható ökoszisztémák működési elvének felismerésén, megértésén és innovatív alkalmazásán alapszik és három fő eleme, ismérve van:
-értékek megléte
-értékek közötti áramlás
-értékek közötti egyensúly
Ez
a hármas szabályrendszer nemcsak a növénytermesztésben, de az
ökogyülekezeti közösségek kiépítésében és fenntartásában is értékes és
alkalmazható.
Hogyan?
Először is vegyük számba milyen értékekkel rendelkezünk.
A, fizikai értékek:
Bár
sokszor érezzük úgy, hogy egyházunk és különösen vidéki gyülekezeteink
elszegényedtek, valójában a szó eredeti értelmében véve kimeríthetetlen
gazdagságú örökség tulajdonosai. A teremtett világba ágyazottan,
növények, állatok és megújuló energiaforrások (nap, szél, víz) veszik
körül, amelyeket felhasználva céljait (ezekről majd később) elérheti.
B, emberi értékek:
A
történelmi egyházak már csak taglétszámuk nagyságánál fogva is rengeteg
értékes (természetesen minden ember értékes, itt csak ökologikus
szempontból vett értékről van szó), lelkes, elkötelezett és képzett
egyháztaggal rendelkezik, akik paradox módon mégis sokszor egyházi
jelenlétüket sematikusnak, rutinszerűnek érzik. Ráadásul egyházon belüli eloszlásuk is nagyon egyenetlen a városi és a vidéki gyülekezetek között.
C, szervezeti értékek:
Az
egyház település és országhatárokon is átívelő, adminisztratív,
gazdasági és szellemi hálózata, hierarchiája, a szabadságnak és az
egységnek egyedülálló rendszere, amelyben értékek és információk gond
nélkül áramolhatnak. Ráadásul a XXI. században ehhez még hozzájárul egy
nagyon fontos és hasznos technikai feltétel, amelynek jelentősége csak a
könyvnyomtatáséval vetekedhet, az internethasználat széleskörű
elterjedése, amely hatványozottá teszi a kapcsolatainkat.
Az
értékek közötti áramlás megindítása ilyen feltételek között szinte már
csak elhatározás kérdése. A pozitív visszacsatolás lehetőségének
biztosítása esetén a folyamat (ahogyan az aquaponiában is) kicsiben is
elindítható egy nyitott rendszerben, ahol az eredmények transzparenciája
felkeltheti az érdeklődést és fejlődést generál. Az aquaponiában ezt a
szerepet szivattyúmotorok töltik be, erre a célra a mi esetünkben egy
egyházi kezelés alatt álló internetes honlap a kézenfekvő megoldás, ahol
a különböző projektek beindításához szükséges információk és az elért
eredmények egy helyen, valósidejűen megjeleníthetőek.
A
beindítással kapcsolatban az alternatívák minél pontosabb és szélesebb
skálán történő bemutatása kívánatos. Képek, tervrajzok, működési
leiratok, költségvetés, bemutatóvideók, beszerzési források, stb. A
különböző ötletek három csoportban kerülnek megosztásra az
áttekinthetőség kedvéért.
-világoszöld:
könnyen, akár egyedül és otthon is megvalósítható, de eközben mégis
fontos és hasznos öko-logikus megoldások, energiatakarékosság,
alternatív növénytermesztés, hulladékhasznosítás, dekoráció stb.
-sötétzöld:
komolyabb, csapatmunkát, anyagi ráfordítást igénylő projektek
ismertetése, melyek elsősorban a parókiákon valósulnak meg (ökoparókia
program) modellszerűen, majd igény szerint, kalákában elkészítve
gyülekezeti tagok, esetleg érdeklődő külsősök portáin (fóliasátrak,
sörkollektorok, szélkerekek, stb.)
-méregzöld: külsős szakember segítségét igénylő speciális megoldások, és rendszerek, hőszivattyú, napelem, hőszigetelés, stb.
A
honlap másrészt az interaktivitást széleskörűen lehetővé tévő,
felhasználóbarát felülettel rendelkezik, ahol a beindított projektek
bemutatása és a kapcsolatfelvétel zajlik, szaktanácsadással kiegészülve.
Első
körben az indulást segítő stratégia megosztása elméleti és gyakorlati
formában. A propaganda piramis felvázolása, a meggyőzéshez szükséges
előadásvázlatok, power point anyagok, plakát és szórólaptervek
megosztása szükséges. A célok megfogalmazása, az érvek felsorolása
(pénzmegtakarítás, gyermekeinkért érzett felelősség, misszió, stb.)
Ezen
a felületen keresztül szervezhetők a különböző találkozók,
rendezvények, előadások, jelenhetnek meg cikkek, beszámolók, kép és
videoanyagok. Utóbbiak különösen a fiatalok bevonása miatt fontosak. A
technológia fejlődésének és olcsóvá válásának köszönhetően a videók
készítése és „fogyasztása” a fiatalok egyik legelterjedtebb
információforrása lett. Régen azt mondták egy kép többet ér ezer szónál,
ma elmondhatjuk egy video többet ér ezer képnél. Gyülekezeteink
ifjúsága ebbe a részfeladatba különösen könnyen bevonható és a
feltöltött anyagok nagy érdeklődésre tarthatnak majd számot annak
ellenére, hogy azokat nem profik készítették.
A honlap a mozgalom „arcaként” szolgál, ezért nem árt a jó megjelenés és a könnyű kezelhetőség.
Végül,
de nem utolsósorban nagyon fontos az egyensúly szerepéről is szólni,
amely egyensúly a tartós fennmaradás és a hatékonyság záloga. Egy
egészséges és természetes rendszerben az egyensúly magától alakul ki és
önszabályozó jellegű (Szavanna). Egy mesterséges rendszer esetében az
egyensúly a létrehozók felelőssége és mivel ez egy egyházon belüli
mozgalom, ezért annak összhangban kell állnia az egyház alapvető
célkitűzéseivel is, elkerülve a rendszeridegen elemek megjelenését, mint
például a radikális politikai nézetek, pogány ideológiák és üzleti
érdekeltségek befolyását. A
céltudatosság, a rendszerszemlélet, a holisztikus megközelítés, valamint
a résztvevők egységes látásmódja ilyen szempontból kulcsfontosságú.
Különösen a hosszútávú fenntarthatóság szempontjából célszerű a főcélok, az alcélok és az álcélok meghatározása, szem előtt tartása, bár ezek meghatározása nem egyszerű és meglehetősen szubjektív is lehet.
Én
azt gondolom, a fő cél nem lehet más, mint ami az Egyházé is,
nevezetesen a Misszió, Isten országának felismerése után annak hirdetése
és gyakorlati megvalósítása. Ez gyakorlatilag az ökologikus életforma
egyéni és közösségi megélésén keresztül valósul meg ebben az esetben,
hiszen ez nem más, mint harmóniában élni Istennel, a teremtett világgal
és a közösséggel. Hiszen jó dolog számtalan van, de felülről való
segítséget és az egyház támogatását is csak ilyen szemlélettel
rendelkező munkához várhatunk.
Ennek
a fő célnak az erőterében rendeződnek el aztán alcéljaink, konkrét
rövidtávú cselekedetink. Az eredmény sokszorosan áttételes formában
jelenik meg. Egy gyakorlati, kézzelfogható ökologikus cselekvés során
például csak kapcsolati téren óriási változások állhatnak be.
Megváltozhat
a cselekvő kapcsolata önmagával, felismerheti önmaga teremtettségét,
kiszolgáltatottságát, de felelősségét, lehetőségét és végső soron
méltóságát is az istennel való együtt munkálkodásban.
Változhat
kapcsolata gyermekeivel is akiknek jövőjéért cselekszik, akiknek példát
mutat, akiket ezzel is hálára és aktivitásra nevelhet.
Változhat
kapcsolata gyülekezetével szemben, amelynek aktív, tevékeny tagjává
válhat, ahol feladatra talál, amelynek többi tagjával új viszonyba
kerülhet, akiktől tanulhat. Végül változhat viszonya a külvilágban
élőkkel is, átérezheti a felelősséget akár óceánokon átívelő módon is,
de a szomszédban élőkkel szemben épp úgy.
Magának
a gyülekezetnek is óriási lehetőség ez a megújulásra, az „ő”
viszonyaiban is új kapuk nyílnak. Kapcsolat teremthető más
gyülekezetekkel, kölcsönös segítségnyújtás, látogatások által. Városi és
vidéki, szegény és gazdag gyülekezetek kapcsolódhatnak össze alkalmilag
vagy tartósan, cserélhetnek eszmét vagy termékeket. Ökumenikus
kapcsolatok is erősödhetnek a településen belül, melyek mentén szintén
az egység erősödik. Modell értékű projektjeik segítségével talán képesek
lesznek a mainál sokkal pozitívabb kialakítani önmagukról a külvilág
előtt és akár ismét szellemi vezetőivé válhatnak elszegényedett,
céltalan, reménytelen, vidéki tömegeknek. Az
önfenntartás, öngondoskodás laboratóriumaiként élenjárók lehetnek abban
a már nem is olyan távoli jövőben, amelyben az ivóvíz és az
energiahordozók egyre nehezebben lesznek elérhetőek.
